Hogyan alakul ki a koszorúér betegség?

Koszorúér betegség az érelmeszesedés következtében jön létre, mely érintheti a verőerek többségét is. A folyamat az ér belhártyájának betegségével, zsír lerakódással kezdődik, mely az érfal szerkezetének átalakulását, az ér keresztmetszetének és tágulékonyságának csökkenését eredményezi. A szűkületek meszesedhetnek, illetve bennük gyulladás állhat fenn. A panaszok és tünetek egy része a szűkülettel függhet össze: főképp nagyobb vér és anyagcsere igénynél (pl. megterhelésnél) nem jut elég oxigén az izmokhoz és ez gyakran fájdalom formájában jelentkezik, romlik a terhelhetőség. A szürkületek, illetve a bennük zajló gyulladás infarktusohoz is vezethez (lásd lejjebb).

Milyen rizikófaktorok játszanak szerepet az érbetegség kialakulásában? Milyen célokat kell elérni?

Az alábbiakban felsoroltuk a koszorúér betegség leggyakoribb rizikótényezőit. Kérjük, nézze át ezeket figyelmesen és jelölje azokat, melyek az Ön esetében fennállnak. Ha egyéb tényezők is gyanúsít a betegség megjelenése mögött, kérjük ezt is írja be. Minden rizikótényezőhöz tartozik egy cél, melyet szintén megtalál az alábbi táblázatban. Törekedjen rá, hogy ezek teljesüljenek. Koleszterin célértéke egyéni megbeszélést igényel orvosával. Ha meghatározták az értéket, kérjük, írja be a tájékoztatóba, valamint a laborellenőrzés gyakoriságát is jelezze!

Ábra
Személyes kockázati profilom

Mi a szívizom infarktus?

Szívinfarktus alatt a szívizom egy részének elhalását nevezzük, mely legtöbbször a szív vérellátásának átmeneti vagy tartós károsodása miatt jön létre. A koszorúeret vérrög zárja el, az a szívizom, mely innen kapta vérellátását károsodik. Az infarktus kimutatása tüneteket, EKG változáson és laboratóriumi eredményeken alapul. Alapvetően 2 fajtáját különítjük el az infarktus alatti EKG változás alapján (ezt az orvosok STEMI és NSTEMI kategóriákkal jelölik). Az infarktus életet veszélyeztető betegség, mely sürgős ellátást igényel! A lehető leghamarabb segítséget kell kérni a kimenetel javításához (lásd lejjebb, sürgősségi helyzetek). Magyarországon kb. évi 20.000 szívizominfarktus történik. Ma általában kb. 4-6 napig fekszenek kórházban ezzel a betegséggel, majd otthonukba távozhatnak, vagy rehabilitációs programba léphetnek be.

Mi a koszorúér tágítás?

Ma Magyarországon az Ön lakóhelyéhez mérten is kb. 90 km körön belül működik katéteres laboratórium, mely a hét minden napján, minden órában fogadja az infarktusos betegeket. Katéteres tágítást végeznek sürgősségi helyzetben pl: infarktus során, de tervezetten is elvégezhetik a beavatkozást. A katéterezésnél comb vagy kar verőéren keresztül vezetnek be egy drótot, illetve egy katéter csövet az érrendszeren keresztül a szív koszorús ereibe, majd abba kontrasztanyagot fecskendezve röntgen film készül az ér állapotáról. Szűkületek megszűntethetők katéterezéssel: ilyenkor egy ballon juttatható át a szűkületen melynek felfúvásával a katéteres orvos megszűnteti a szűkületet. Az ér újabb visszaszűkülésének megakadályozásra ma legtöbbször egy fémháló (un. stent) kerül beültetésre, melyet a beavatkozást végző orvos ballon felfújásával rögzít stabilan az érfalba. A stentek között vannak hagyományos fém stentek (ezt BMS rövidítése alapján ismerhetik fel) és vannak gyógyszerrel bevont (un. DES) stentek is. A stentek újabb generációi felszívódnak, eltűnnek az érfalból. Szívizom infarktusban végzett katéteres érmegnyitás szívizmot és így életet menthet. Tervezett katéteres értágítás sokat segíthet a szűkületből adódó tünetek enyhítésében. Mindkét megoldás esetén azonban változatlan marad az alap probléma, az Ön szervezetében érszűkületi folyamat indult el. Tartós megelőzés szükséges! Tudnia kell, hogy a tágított erek ismét beszűkülhetnek. A katéteres tágítás többször is ismételhető.

Mi a koszorúér áthidaló (ACBG) műtét?

Bizonyos koszorúér szűkületek nem oldhatók meg biztonsággal katéteres tágítással. Néha (ma Magyarországon kb. 4000 esetben) az ellátást biztosító orvos csapat azt javasolja, hogy a szűkületeket sebész szüntesse meg. A szívsebész a mellkas megnyitásával jut hozzá a koszorús erekhez, amiket a lábszárból eltávolított visszerekkel (vénákkal) a mellkas faláról eltávolított artériával, vagy a karból kivett verőér darabokkal hidal át, vagyis juttat friss artériás vért a szűkület utáni koszorúserekbe a fő verőérből vagy a mellkasi artériából. A mellkas fali artériák (IMA) felhasználásával általában tartósabb vérellátást sikerül elérni, bár a műtét körüli időszakban gyakoribb az ér eltávolításából adódó fájdalom. Műtét után általában kb. 1 hetet kell a szívsebészeten tölteni. A betegek többsége rehabilitációs programokba kapcsolódik be, néhányan más kórházi osztályra kerülnek, vagy otthonukba térhetnek haza. A műtét után az életminőség többnyire jelentősen javul. A műtétet követő napokban átmeneti zavartság előfordulhat a betegek egy részénél. A műtét utáni egy-két hónap során átlag minden ötödik betegnél figyelem- és emlékezetproblémák léphetnek fel, melyek a műtétet követő egy év alatt többnyire rendeződnek.

Mi a stabil mellkasi fájdalom?

A koszorúér szűkületből adódó mellkasi fájdalom (angina pectoris) gyakran hosszasan kíséri el a betegek életét. A stabil érbetegséget ma egy jóindulatú, alacsony rizikójú betegségnek tartjuk. Felkészítjük betegeinket arra, hogy fizikai terhelést, mellkasi panaszt okozhat, mely pihenésre gyorsan szűnik. Gyógyszerek segítségével javítható a szív vérellátása, ritkábbá tehető a panasz, vagy magasabb terhelési szintekre tolható az angina megjelenése. Életmódi tényezők (edzés, diéta) szintén jótékonyan befolyásolja a betegséget. A tünetek jellegének megváltozása (pl. kisebb terhelésnél jelenik meg, vagy lassabban múlik el, vagy a fájdalom erőssége, megjelenési hely változik) azonban figyelmeztető tünet, a betegség újraértékelését teszi szükségessé, melyet beszélje meg kezelőorvosával.

Billentyűbetegségek

Mi a szívbillentyűk szerepe? Hogy nevezzük a billentyűket?

A szívben billentyűk teszik egyirányúvá a vér áramlását. A bal szívfélben a kéthegyű (mitrális) billentyű a pitvar és kamra között, az aorta billentyű a fő verőér eredésénél található. A jobb szívfélben a pitvar és kamra között a háromhegyű (trikuszpdális) billentyű található. A fő tüdő verőér eredésében a pulmonális billentyűt találjuk.

Mik a leggyakoribb billentyű hibák?

Billentyű hibák hátterében állhat a veleszületett rendellenességük, de károsodhat működésük gyulladások következtében, vagy mészlerakódás miatt. Szűkületek jöhetnek létre, ami mögött nagyobb nyomás keletkezik. Ha rosszul zárnak, akkor a vér egyirányú áramlás helyett visszafelé is áramlik minden szívdobbanás során, ami jelentős túlmunkát hárít a szívre. Szűkület és elégtelenség együttesen is jelen lehet, több billentyűt is érinthet.

Hogy kezelhetők a billentyűhibák?

Egy ideig gyógyszeresen uralni lehet a tüneteket. Katéteres szakember képes lehet a szűkületeket megtágítani, sőt aorta műbillentyűt már katéteres úton is be lehet ültetni. Ezek azonban ma még ritkán alkalmazott ellátások. Ha a helyzet megérett rá, a szívsebész műtéti úton rendbehozhatja (plasztika), vagy kicserélheti a billentyűket. Műbillentyű lehet biológiai (nagy előnye, hogy pusztán emiatt véralvadás gátló kezelésre nem lesz szükség, de rövidebb, kb. 10-15 és a billentyű élettartama), vagy műanyag (mechanikus), aminek épségéhez tartósan véralvadás gátló gyógyszert kell szedni.
Fontos szabály: Műbillentyű viselőnek minden lázas betegségnél (ezt Önnek kell felismerni!) és egyes orvosi beavatkozásoknál (ezt az orvos fogja tudni) antibiotikumot kell kapnia a billentyű fertőzés elkerülésére! Billentyűk leírása, működése

Szívritmus zavarok

Milyen az egészséges ritmus, ingerületvezetés?

Szívünk egy ökölnyi nagyságú izmos szerv, mely négy üregből, két pitvarból és két kamrából áll. Az egészséges szívizom szabályos időközökben, percenként kb. 60-80-szor összehúzódik és elernyed, ezáltal vért pumpál a különböző szövetekbe és szervekbe. Így biztosítja a szervezet oxigén és tápanyag szükségletét. A szívben vannak olyan speciális izomrostok, amelyek elektromos impulzust állítanak elő, és ezek az impulzusok az ingerület vezető rostokon keresztül a munkavégző szívizomrostokat ingerlik. Az elsődleges ingerképző központ a szinusz csomó, mely a jobb pitvar falában helyezkedik el. Az innen kiinduló áram először a pitvarokban vált ki összehúzódást, mely a vért a szívkamrákba pumpálja. A szív ingerületvezető rendszere pedig a kamrákba juttatja az elektromos impulzust, ami a kamrák összehúzódását eredményezi, így a vér a keringésbe jut. Természetesen fizikai erőkifejtés, stressz hatás akaratunktól függetlenül befolyásolja a szív összehúzódásainak számát.

Mi a szívritmus zavar?

Szívritmus zavarokról akkor beszélünk, ha a szív ingerképző, vagy vezető rendszerében zavar támad, ami miatt szív összehúzódásainak üteme eltér az élettanitól. Megkülönböztetünk lassú, vagy gyors ritmuszavarokat. Bizonyos ritmuszavarok szabályos, mások szabálytalan szívveréssel járnak. Ritmuszavarok számos esetben kialakulhatnak, pl. vérellátási zavar, magas vérnyomás betegség, szívgyengeség, szívbillentyű betegségek, anyagcsere betegségek, hormonális eltérések, az ionháztartás rendellenességei, gyógyszerek, mérgezés hatására.

Mi a pitvarfibrilláció?

Pitvarfibrilláció, vagy más néven pitvarremegés esetén a pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkeznek ingerületek, melyek hatására a kamrák szabálytalan ütemben húzódnak össze. A pitvar-kamrai átvezetéstől függően a pulzusszám különböző lehet, legtöbbször magas, de előfordulhat normális, vagy alacsony is. A pulzus azonban sohasem egyenletes. Legfőbb veszélye, hogy a pitvar elégtelen összehúzódása miatt pang a vér, mely vérrögképződésre hajlamosít. A vérrög az áramlással tovasodródhat, és a szervezetben bárhol – nagyon gyakran az agyban- egy ütőeret elzárva embóliát okozhat. A pitvarfibrilláció megjelenhet rohamszerűen (néhány perctől akár több napig tartó), de akár tartós, az életet végigkísérő formában is.

Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?

Össze-vissza szívverés érzés, fáradékonyság, csökkent fizikai teljesítőképesség, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szédülés egyaránt előfordulhat. Ilyen esetekben orvoshoz kell fordulni, mert az EKG vizsgálat vagy a 24 órás Holter monitorizálás alapján a diagnózis megállapítható. Előfordulhat, hogy nem okoz különösebb panaszt a ritmuszavar, csak más okból történő EKG vizsgálat során derül ki.

Melyek az alacsony pulzussal járó ritmuszavarok?

A leggyakoribb lassú szívveréssel járó ritmuszavarok a szinusz csomó betegség és a pitvar-kamrai blokk. Szinusz csomó betegségben a szinusz csomó működészavar miatt az elektromos impulzusok szabálytalanul, vagy túl lassan képződnek. Pitvar-kamrai blokk esetén pedig a pitvar és a kamra között az ingerület részben, vagy egészben elakad. Ennek következtében a szív működése lelassul, a szervezet kevesebb oxigént kap.

Melyek az alacsony pulzussal járó ritmuszavarok figyelmeztető tünetei?

Legtöbbször szédülés, fáradékonyság, gyengeség, de ájulás közeli állapot, esetleg ájulás, zavartság is felléphet.

Mi a pacemaker kezelés?

Alacsony pulzussal járó ritmuszavarok esetén mesterséges ritmusszabályozóval történhet a szívműködés támogatása. A pacemaker egy szívritmus szabályozó készülék, mely egy generátorból és a vele összeköttetésben lévő egy vagy két elektródából áll. A generátor egy miniszámítógépet és ezzel összeépített, hosszú élettartamú elemet tartalmaz. A pacemaker alkalmas a szív aktivitásának észlelésére, és ha szükséges, akkor impulzust ad le, mely a szívizom összehúzódását eredményezi. Csak akkor működik (minden egyes szívciklust elemezve), ha szükség van rá. A mai korszerű pacemakerek már a megváltozott körülményekhez (pl. fizikai aktivitás, kedélyállapot) is alkalmazkodni tudnak. A pacemakerek nemcsak túl lassú szívműködés esetén alkalmazhatók, hanem szapora szívverésnél is, amikor elektromos ütéssel vagy felülvezérléssel megszűntetik az akár életveszélyes ritmuszavart. Speciális készülékek az un. reszinkronizációs pacemakerek (CRT), melyek a legyengült szív teljesítményét javítják.

Melyek a magas pulzusszámmal járó ritmuszavarok?

Magas pulzusszámmal járó ritmuszavarokról beszélünk akkor, ha a szív ütéseinek száma meghaladja a 100/perc-et nyugalmi állapotban. Ezek a ritmuszavarok kiindulhatnak mind a pitvarokból, mind pedig a szívkamrákból. Az egyik leggyakoribb ritmuszavar a korábban már említett pitvarfibrilláció. A szupraventrikuláris tachycardia számos típusú, a kamrák felett eredő ritmuszavart foglal magába. Legtöbbször hirtelen kezdődő, gyors, szabályos, igen szapora szívritmust jelent, melynek oka hogy egy rendellenes ingerületvezető köteg működésbe lépett. Néhány perctől, akár órákig tarthat a ritmuszavar. Kamrákból kiinduló szapora, szabályos szívverés a kamrai tachycardia, mely legtöbbször korábbi szívbetegség talaján alakul ki, pl. régi szívizom infarktus. Hosszan fennálló kamrai tachycardia vészhelyzetnek minősül, azonnal orvosi beavatkozás szükséges. A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a kamrafibrilláció, amikor gyors, szabálytalan elektromos impulzusok uralják a szívkamrákat, és a szív képtelen összehúzódni, csak “rángatózik”. A létfontosságú szervek (pl. agy) vérellátási hiánya eszméletvesztést okoz. Eredményes újraélesztés, defibrillálás (elektomos kiütés) esetén a szívműködés helyreáll. Kamrafibrillációt legtöbbször szívelégtelenség, heveny szívinfarktus vált ki.

Hogyan kezeljük gyógyszeresen a szapora pulzussal járó ritmuszavarokat?

Szívritmuszavarok esetén az elsődleges cél az ok felderítése és mielőbbi kezelése. Bizonyos esetekben nem szív eredetű probléma áll a háttérben (pl. pajzsmirigy túlműködés) melynek gyógyítása az elsődleges cél. Természetesen a kellemetlen tünetek enyhítése is elengedhetetlen. Léteznek ritmusszabályozó gyógyszerek, melyek mind a heveny ritmuszavar megszűntetését, mind pedig „megelőzésképpen” a ritmuszavar visszatérésének megakadályozását szolgálják. Ha a normális ritmus visszaállítására csekély esély mutatkozik, a cél a fiziológiáshoz közelítő pulzus gyógyszerrel történő beállítása. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése azonban szoros orvosi ellenőrzést, és időszakos kiegészítő vizsgálatok (Mellkas röntgen, szemészeti, pajzsmirigy funkció vizsgálat) elvégzését igényli.

Hogy végzik a ritmuszavarok elektromos megszüntetését (kardiverzió)?

Amennyiben a normál ritmus gyógyszeres kezeléssel nem állítható helyre, bizonyos szapora szívritmuszavarok esetén (mint pl. a pitvarfibrilláció) rövid altatásban végzett elektromos kiütéssel kísérelhető meg a szabályos ritmus visszaállítása. Az elektromos ritmus visszaállítást legtöbbször választott időpontban, csak megfelelő előkészítés után végzik.

Katéteres beavatkozás

Gyógyszeresen nem kivédhető, panaszokkal és tünetekkel járó ritmuszavarok gyógyítási lehetősége a katéteres abláció. Ezt a beavatkozást kardiológiai centrumok elektrofiziológiai laboratóriumaiban, műtéti körülmények között végzik. Az eljárás során katéterrel keresik fel a ritmuszavarért felelős ingerületvezető köteget vagy területet, majd rádiófrekvenciás eljárással vagy fagyasztásos energiával hatástalanítják az ingervezetést.

Gondozás pacemakerrel

A pacemaker beültetése egy rövid műtéti beavatkozás, mely helyi érzéstelenítésben történik. A kulcscsont alatti területen egy vénán keresztül egy vagy két elektródát vezetnek be a szívbe, valamint a generátor számára egy bőr alatti tasakot képeznek. A szív működészavarától függően egy illetve kétüregű rendszert építenek be. Ez utóbbi esetén a jobb pitvarba és jobb kamrába kerül elektróda, így az elektromos jelek mindkét üregből érzékelhetők, illetve mindkét szívüreg ingerelhető. A pacemaker beültetés után a betegek rendszerint hamar felépülnek. A beavatkozást követően rövid időn belül ellenőrző vizsgálat történik (általában egy hónapon belül), melynek során a programozó készülék segítségével a szívműködést, a pacemaker funkcióját kontrollálják. A pacemaker programja a szükségleteknek megfelelően módosítható. A gondozás meghatározott időközönként, általában félévente történő ellenőrző vizsgálatok formájában valósul meg, amikor a pacemaker működési módját, az elem állapotát és a szív ingerküszöbét ellenőrzik. Ha az elem gyengül, a pacemaker generátort megfelelő időben újra cserélik. Nagyon fontos, hogy a pacemaker típusára és működésére vonatkozó adatlapot a betegek mindig maguknál tartsák.

Figyelmeztető tünetek

Szabályos, vagy szabálytalan szapora szívverés érzés, fáradékonyság, nehézlégzés, ájulásérzés, súlyos esetben eszméletvesztés. Bőrpír, bőrelváltozás, gyulladásos jelek, fájdalom a pacemaker telep felett.

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség az a kórkép melyben a szív nem képes ellátni pumpa funkcióját, vagyis nem tud elegendő vért pumpálni az érpályán belül. Ennek egyik következménye az lesz, hogy a test szövetei, pl. izmai nem kapnak elegendő vért, melynek következtében az érintett betegek terhelhetősége jelentősen csökken. A betegség másik vezető tünete abból adódik, hogy a vér torlódik a pumpa (szív) előtti részeken mely a tüdőben pangást és így nehézlégzést okoz. A nehézlégzést kezdetben csak terhelésre jelentkezik, később minimális terhelésre vagy nyugalomban is nehézlégzés lép fel, mely jellemzően laposan fekve rosszabb. A betegek maguk is megélik, hogy több párna használatával vagy ülve könnyebben átvészelik az éjszakát, nehézlégzésük csökken. A pangásból adódó másik tünetcsoport a láb dagadását foglalja magába, mely kezdetben a bokát és lábszárat érinti. Panganak a belső szervek, a máj megnagyobbodik, fájdalmassá válhat. Van olyan formája, ahol a bal kamra összehúzódó képességét jellemző paraméter (ejekciós frakció, ld. szívultrahang vizsgálat) csökkent, 40% alatti, és van olyan forma is, ami 40% feletti ejekciós frakcióval alakul ki. A betegség az élettartamot rövidítő, tartós kezelést igénylő állapot.

Miért alakul ki szívelégtelenség?

A szívelégtelenség hátterében állhat a szívizom bántalma, összehúzódó és elernyedő képességének károsodása. Ezt okozhatja szívinfarktus, de enélkül is létrejöhet kiterjedt koszorúér betegségben. Szívizomvesztést okozhat vírusfertőzés, magas vérnyomás betegség. Néha családban halmozódó genetikusan meghatározott a betegség. Létrehozhatja a billentyűk betegsége, szív fejlődési zavarok, ritkán ritmuszavarok is. Beszélhetünk gyors lefolyású, átmenetileg jelentkező (akut) szívelégtelenségről és hosszasan fennálló, fokozatosan romló (krónikus) formáról.

Mik a legfontosabb tünetek?

A betegség legfontosabb tünetei a fizikai munkavégző képesség csökkenése, a kis terhelésre jelentkező, vagy nyugalomban is meglevő, fekvésre kifejezettebbé váló nehézlégzés. Nappal a szokásos tevékenység során a lábak megdagadnak. Éjszaka többször kell pisilni, reggelre a lábak leapadnak. Később a terhelésre jelentkező panaszok miatt a betegek egyre inkább beszűkítik napi fizikai tevékenységüket, ami izomzatuk fokozatos sorvadásához vezet. Előrehaladott állapotban folyadék jelenhet meg a mellüregben, hasüregben, a betegek testsúlya akaratlanul is csökken, a kép egy senyvesztő betegségé. Gyakran fordulnak elő életet veszélyeztető ritmuszavarok. A szívelégtelenség nem ritkán depressziós hangulattal társul. A tartósan nyomott hangulat megfelelő kezelése javítja az életminőséget és támogatja a betegséggel kapcsolatos problémák megoldását.

Mik a kezelési lehetőségek? (gyógyszerek, pacemaker, szívátültetés)

A szívelégtelenség kezelése függ az októl és a betegség előrehaladtságától. A betegség alapterápiája a gyógyszeres kezelés (ld. a szívelégtelenség gyógyszeres kezelése). Ha tudjuk, akkor az alap eltérést szüntetjük meg; súlyos szívbillentyű hibáknál (ld. billentyű betegségek) az időben végzett billentyű műtét megszüntetheti a szívelégtelenséget. Ha koszorúér betegség állt a folyamat hátterében, ez értágítással, áthidaló műtéttel gyógyítható. Előrehaladott szívelégtelenségben néha speciális pacemaker (CRT) ültethető be, aminek fő feladata a szívizom erejének fokozása. Mivel a betegek életét súlyos ritmuszavarok veszélyeztethetik, sor kerülhet az ezek kivédésére szolgáló pacemaker (ICD) beültetésre is. A két funkció kombinálható. Néha nem marad más esély, mint a szív cseréje (szívtranszplantáció). Az eddig való eljutást néha csak eszközös támogatással (műszív, szív támogató eszközök) tudjuk biztosítani.